Záró vezetői kerekasztal

A Casino városfejlesztési kerekasztalsorozat záró fóruma

Egy éves közösségi tervezési munkát valósítottunk meg Budafok belvárosának jövőjére vonatkozóan. Ezt a munkát foglalta keretbe a 2014. június 26-án csütörtökön, a Soós István Borászati Szakközépiskolában megtartott Záró Vezetői Városfejlesztési Kerekasztal.

Összefoglaló

A közösségi tervezési projekt záró eseményeként a belvárosban érintett civil szervezetek, vállalkozások, intézmények, és az önkormányzat képviselőit hívtuk meg, a novemberi nyitó kerekasztalhoz hasonló módon. A cél ezúttal az elmúlt bő nyolchavi munka keretbe foglalása volt, bemutatva az elmúlt időszakban összegyűjtött tapasztalatokat, eredményeket, vitára bocsátani a tézis javaslatokat, és a további együttműködés, a strukturált párbeszéd, a közösségi részvétel, a közösségi tervezés gyakorlati lehetőségeit megfogalmazni.

Az este folyamán mintegy harminc fő jelent meg a fenti körből, az önkormányzat részéről részt vett Karsay Ferenc alpolgármester, Rumi Imre főépítész, Gadácsi Miklós társadalompolitikai koordinátor is.

Mészáros Péter bevezetőjében arról beszélt, hogy a budafoki belváros problémái kapcsán fontos volt a közös gondolkodás felvetése és elindítása, a nyolc kerekasztal, fórum során több száz embert sikerült megszólítani, aktivizálni, bevonni, köztük szakembereket, művészeket, iskolásokat, helyi civileket, vállalkozásokat. Fontos gondolat volt, ami megerősödött, a belváros egészként kezelése, az itt élők szempontjai, igényei figyelembe vétele, kiszolgálása. Röviden kitért a lezajlott nyolc eseményre, azok főbb üzeneteire, így a volt mozi, a belvárosi zöld tengely, a Kossuth Lajos utcai csillapítás és rehabilitáció, a kastélyok térsége lehetőségei kapcsán, és a sikeres SzÉpítészek diák program eredményeire, melyek most is láthatóak a mozi melléképületében megvalósult kiállításon. Kifejezte reményét, hogy elindul egy közös gondolkodás és cselekvés az élhető, fenntartható város elérése érdekében.

Karsay Ferenc alpolgármester a csendes, normális hang, álláspont kifejtés fontosságára utalt a projekt kapcsán, ami komoly érdem. Eltérő vélemények vannak, de ez nem jelentős különbség, utalt Kotányi Zoltán egykori városfejlesztési bizottsági elnök véleményére is, jelentős örökségünk van, ne rontsuk el. Értelme volt a beszélgetéseknek, a fénypont a SzÉpítészek program volt, jó ötletekkel. A várospolitika kapcsán Rumi Imre főépítészt kérte fel áttekintésre, aminek aktualitást ad az IVS készítése, megújítása.

Rumi Imre főépítész a jövőképről beszélt az eddigi megalapozó dokumentumok tükrében. Szólt az alap adottságokról, korszakok, fekvés, kisváros, majd megyei jogú város, jelentős építészeti értékekkel. A városszerkezetet a heterogenitás, a szétszakítottság jellemzi, miként a Duna parti övezetek esetében is. A Területfejlesztési Koncepció 2001-től kezdve fekteti le a mai alapelveket, melynek alapja az épített és a természetes környezet megújítása, a piac építése és a belváros rehabilitációja évtizedek óta napirenden van. A koncepcióban ez a 2. terület, új főtér, központ, fontos elem a közlekedés, a parkolás megoldása, funkciók bővítése, a közterületek állapota javítása. IVS 2008 – 2013 felülvizsgálat, akcióterületekkel, mutatószámokkal. Megalapozó vizsgálatok, helyzetértékelés készül, társadalmi vita ősszel várható. Konkrét tervezések, mint a piac 2009 tervpályázat, nagy tervezési területtel. Nem egy tér, hanem tér struktúra alakítása, Szt.István tér, piac, Városház tér. Ugyanaz a tervező viszi tovább a megvalósulás irányában. Fontos a diplomatervezők aktivitása a területen, így a mozival is foglalkoztak, ill. a Duna kapcsolat kérdése is napirenden van, tervezett Albertfalvai híd, ill. addig is a belvárosi komp újraindítása. Fontos elem az átmenő forgalom enyhítése, a Pécsi utca lehetősége, a Mária Terézia u. átépítése, tervek készültek, majd azok átadása a BKK-nak tovább tervezésre. A Kossuth Lajos u. vegyes forgalmú, csillapított jelleg, flexibilitás, a villamos pálya zöldítésével, ill. zöldterület növeléssel. A kapcsolódó gyalogos övezetek megújítása, a Vágóhíd utcai le és felhajtás megvizsgálása. A szabályozási tervek aktualizálása. Város marketing stratégia 2012, fejlesztési területek, befektetőknek. Pl. Hajó u., Borhegy, borsétány. Program: a belváros megújul, vezérelv, a környezet alakítás, rendszerbe foglalva, pl. a Budapest Szíve program. Homlokzati megújítás program, önkormányzati és magán tulajdonok, pályázat, katalizátor lehet, színtervek vannak, megújuló Posta épület, Magdolna utca sarok parkosítása, Országzászló újjáépülése a Szt.István téren, Stáció lépcső megújítása a TérKöz pályázat kapcsán. Piac és térsége kiviteli tervei készen állnak, generáló szerep a környezetben. A jövő elkezdődött.

Csizmár Gyula építész a közösségi tervezés tapasztalatairól, a budafoki belváros lehetőségeiről beszélt. Értékelte, tanulságosnak minősítette ezt a folyamatot. A városhoz hogyan nyúljunk hozzá, új gondolkodás a projekt kapcsán. Kitekintés a városközpont rehabilitáció kapcsán, lassú alapos előkészítés, a helyben lakók megkérdezése, közös gondolkodás, kevesebb hiba, organikus fejlődés lehetősége. Tanulmány, a jelen helyzet felmérése, kép alkotása, az ingatlanok állapota. A városközpont a szomszédos plázák ellenére nem ment tönkre, él, 70-80%-ban használt ingatlanok, működő szolgáltatások. Azonban a pincék leépülése, csak a Lics működik. A pincerendszer használata döntő jelentőségű lenne. Adópolitikával segíteni kellene, városkarakter elem. Pálfy Sándor tanulmánya, a 93-as anyaghoz való visszanyúlás, az organikus fejlődés lehetőségei, a Duna menti közlekedés adottságai, a Duna visszaszorítása. A kapcsolat a 6-os úttal hiányzik, jelentős átmenő forgalom + komoly busz forgalom, környezeti terhelés. A terek láncolata, térszövet alakulása, a forgalom elvágó hatása, a kisvárosi jelleg helyreállítása, a forgalom Duna partra szorításával. A parkoló helyek, területek elfogadható mértéke, nem tiszta gyalogos utcák igénye, hanem forgalomcsillapítás, mindenkinek elviselhető mérték. Fák a Kossuth Lajos utcában, szerethető városi tér. Jó adottság a zöld területek léte, + kastélyok, Törley park, és közterek. Az iskolások anyagai, a Szt.István tér, a gyerekek tere, itt kérdéses az országzászló. A piac előtti tér jó lehetősége, a polgárok tere, találkozási pont, az emberek véleménye fontossága. A Játék u. Városház téri szakasza kiiktatása, a tér összenövesztése, főtér jelleg. Tér sor alakulása, végigjárható módon, promenád a Mária Terézia utca mentén, zöld sávval. A forgalom vasút mellé történő kihelyezése, ma is sokan csinálják. A vasút, mint lehetőség, kapacitás, lehetősége, S Bahn jelleg, ráhordással.

Sain Mátyás a Közösségfejlesztők Egyesülete részéről, a részvételi városmegújítás tapasztalatairól beszélt. A részvétel, a közpolitikai ügyekben való aktivitás. Felülről, ill. alulról induló folyamatok, a közösségi tervezésben. Hogyan tud valaki részt venni, információ, keretek, lehetőségek, felhatalmazás, kompetencia, ami számunkra releváns. Egyenrangú partnerek, nyitott közösség, tanulási folyamat. Hogyan tud 20-30-50 fő beszélgetni, együttműködni, a nyitó alkalom jó élménye, közösségi technikák. Járható út, mindenki megszólítása, gondolkodás, és dokumentálás, közös élmény, eredmény az emberek ügye legyen a település élete. A konfliktusok kezelése, a város használói elégedettsége, vita vagy párbeszéd, közös célok, közös alapok, a folyamatok támogatója, magáénak tekinti a lakosság. Ballai Katalin könyve a települési vitákról, a valós szükségletek felé való haladás. Eredmények, feltáró tanulmányok, új szempontok, nézőpontok, szükségletek, javaslatok.

Döbrönte Katalin a projekt vezetője beszélt a belváros megújulási lehetőségeiről, a közösségi tervezés tézis tervezeteiről. Az emberi dimenzió fontossága, az itt élők igényei, szükségletei azonosítása. Érték megjelenítés, értékválasztás, a döntéshozók felé is, partnerség lehetősége hosszú távon. Jövőképek, ad hoc jelleg, a jelenlegi helyzet, vagy távlatos gondolkodás, átfogó társadalmi támogatottsággal bíró koncepció ütemezett magvalósítással, vonzó városi tér, az idegenforgalmi nyitás lehetősége. Utalt Pálfy Sándor tanulmányára, a kisváros jellemzői kapcsán. A vonzó városi tér, igénybevétel az adott állapot, minőség függvényében. A közlekedés kiemelt jellege, a közös nevező a csillapítás kérdésében, a kettévágás, a kétirányúsítás komoly terhei. A tér struktúrák lehetőségei, zöld sétányok, tengelyek a belvárosban, a gyalogos és kerékpáros barát jelleg fontossága. Gyermekbarát környezet, csillapítás, zöld területek. Vonzó tér a turizmus számára is, minőségi társadalmi színterek lehetősége, mozi épület, borárverési csarnok Oroszlános udvar, kastélyok térsége. A városnak gazdája van, érzet felmutatása. Az iskolai környezeti nevelés szerepe, az épített környezet kapcsán is. A társadalmi párbeszéd, a megszólítás fontossága, input lehetőség a készülő ITS-hez. Az anyagok, a konklúziók hozzáférhetősége. A tézisekhez, a kisvárosi jelleg tartalmi elemei, értelmezése, kibontása, az épített örökség helyzete, értékelése, megőrzése. Hosszútávú koncepció, társadalmi támogatottsággal.

Összegző gondolatok. Nem tartalmi hangsúlyok, hanem a tovább vitel, a döntéshozók részesei legyenek a folyamatnak, találkozások, részvétel, bátorság. Az itt élők, lakók hallhatósága, – Müller Pékség -, az itteni vállalkozások aktív részvétele. Helyi képviselők részvétele az alkalmakon. További tematikus kerekasztalok folyamata. Szántó Tamás a szakmai munka és a tanulási folyamat, a párbeszéd jelentőségét emelte ki. Schütt Margit: erőforrásaink jó irányú használata, kérdőíves felmérés, jó fogadtatás a lakók részéről, önmagában a megkérdezés ténye. Kevéssé ismerik a civil szervezetek munkáját. A 300-as kérdőív felé közelítés, fontos mellék eredményekkel. A kérdőív szerkezete, viszony a belvárossal, fejlesztések, kultúra művészet, funkciók, zöld területek, közlekedés, személyes interjús kitöltés.