Kossuth Lajos utca a gyalogosoké

Budafok_kozossegi_terv_logo

A Promontorium Polgári Casino Városfejlesztési közösségi tervezés kerekasztalsorozata fenti rendezvényének 2014. február 25-én
a Lics Pincészet adott otthont.

Meghívtuk Pálfy Sándort, a BME Urbanisztika tanszék egyetemi tanárát, aki a Kossuth Lajos utca értékeiről beszélt, Csizmár Gyula építészt, aki a gyalogos zóna koncepció lehetőségeiről szólt, és itt volt Földesi Gyula a Borászati Technikum igazgatója, a borászat, turisztika kérdésköreivel, valamint a háziasszony Lics Lászlóné a helyi borászati üzemek lehetőségeit, szempontjait bemutatandó.

Mészáros Péter a bevezetőben utalt a belvárosi rehabilitáció lehetőségeit körüljáró norvég kis projektre, ahol a közösségi tervezés, a közös gondolkodás tapasztalatait, lehetőségeit vesszük számba, és szakértői anyagokon, fórumokon keresztül fogalmazzuk meg javaslatainkat. Döbrönte Katalin a projekt vezetője pedig az eddigi kerekasztalokra és az e témában is tervezett továbbiakra utalt, majd felkérte Péterfi Ferencet a Közösségtervezők Egyesülete részéről az este moderálására.

Pálfy Sándor a BME Urbanisztikai Tanszéke tanára, aki tervezőként jó húsz éve foglalkozott egy RRT keretében a Kossuth Lajos utcával, beszélt Budafok belvárosa történeti kontextusairól, a Duna és a domboldal közötti terület fokozatos elfoglalásáról, amikor a Kossuth Lajos utca, mint főutca kialakult, a Duna felé eső hátsó udvarokkal, majd a további feltöltések után a mai Mária Terézia utca kiépülésével. Ekkor alakult ki annak Duna felőli oldalán egy ma is zöld, és intézményi zóna. Kisvárosias, polgári jellegű volt ez a terület, alapjában átmenő forgalommal a Kossuth Lajos utcán. Itt a 6-os út és a Pécsi utca nyitása adhat kiutat, mentesítést, és teheti a Kossuth Lajos utcát gyalogos főutcává, azzal, hogy a kiszolgáló forgalmat biztosítani kell. Nagyon találó a kisváros a nagyvárosban szlogen, és itt a gyalogos jelleg, az élet visszatérése, a zöld felületek, az üzletek, szolgáltatások jelenthetik annak megvalósulását. Kitért a húsz év előtti térfalas javaslatukra, mely a lakótelepi oldalon kezelné a városi teret, a Mária T. utca felől földrézsűvel, alatta parkolókkal, a Kossuth L. utcára néző üzletsorral. Az elmúlt húsz évben megmaradt a lehetőség, bár néhány nem szerencsés épület bekerült, mások lebontásra kerültek, így a legutóbb lebontott, jó építészeti értékeket képviselő „szellemház” a Kossuth Lajos utca végében. Kitűnő lehetőségeket nyújt a borászati iskolával szemben lévő épület együttes, ugyanakkor hangsúlyozta a teherforgalom megoldása igényét.

Csizmár Gyula helyben lakó építészként, helyi tervtanácsi tagként beszélt a Kossuth Lajos utca gyalogos koncepciója lehetőségeiről. Hangsúlyozta a kisvárosi életstílus fontosságát, a terület festői jellegét, a mögöttes domb báját, amit nem veszünk észre. Valóságos csoda, hogy a két pláza közé ékelődve még él a belváros. Utalt a képletszerű várostervezés negatívumaira, melynek eredményeként nem telik meg élettel az adott terület. A Főutca nem lehet csak gyalogos utca, miközben a Mária Terézia utcai átmenő forgalmat is el kell terelni. A település súlya a hegyen van, erősen autós jellegű, s ezt a problémát kezelni kell, különben a megmaradt szolgáltatások is meghalnak. Utalt a már becsukott borospincékre a térségben, és az itteni számos halódó ingatlanra. A célforgalmon túli forgalmat a Pécsi utca, 6-os útra kell terelni. Lehetőség a vasútvonalaink SBahn jellegűvé tétele. A belváros terek hálózata, ahol szövet alakul ki, csökkentett sebességű zónák közepette. Lásd Brno, Pozsony csillapított gyalogos, villamosos főutcáit. A csak gyalogos jelleg nem megoldás. Utalt arra, hogy a közösségi tervezés nyögvenyelős ügy, ugyanakkor szükség van rá, az önkormányzat önmagában nem képes integrálni a várost használók véleményét, igényeit.

Földesi Gyula a Borászati Technikum igazgatója, negyven éve van jelen a területen, iskolásként, majd tanárként, ő is aláhúzta, hogy húsz éve itt tartunk, ahol most a belvárossal. Ők hozták létre néhány éve a Borút egyesületet, támogatandó a borturizmus kérdését. Itt, a Kossuth L. u. 36-ban önkormányzati épületben gyakorló pincét terveztek, további sok lehetőséggel, mint Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, nem kapták meg, megoldották a Tangazdaságban, az épület ma is üres, eladásra vár. A sétáló utca jelleg mellett a szolgáltatási, kereskedelmi, vendéglátási funkciónak meg kellene jelennie, ugyanakkor a Mária Terézia utca nem mentesíthető a véleménye szerint.

Lics Lászlóné a házigazda borászati vállalkozás részéről szólt a problémákról, javaslatokról. Huszonöt éve vannak itt, a 300 éves pincében, ez kereskedelmi, tároló pince, így betárolásra van szükség, a termő területekről. Ehhez van egy szervizút szemben az abc áruház mellett, a Mária Terézia út felé, tartálykocsik számára. A jelenleg érvényes 2009-es tervek erről nem vettek tudomást, őket és az itt működő vállalkozásokat nem kérdezték meg, plusz a további segédanyagok, eszközök állandó beszállítása és a kereskedelmi jellegű kiszállítás. Alapvető gond az igen magas helyi adó, a pincékre vonatkozóan, ami itt, és Sopronban a legmagasabb az országban, ők évente 2,4 milliót fizetnek csak erre. Ennek is következménye, hogy a König és a Promontorbor pincék bezártak, és nem tudják eladni azokat. Száz km pincénkből mintegy 40 km a borászat, ha azokat felhagyják, nem lesz karbantartás, súlyos következményei lesznek a városra. Ő is kiemelte a 6-os útra való ráhajtás megoldatlanságát.

Péterfi Ferenc utalt a párbeszéd, az eltérő érdekek összehangolása szükségességére.

Kalmár Béla a „gyalogosok” részéről szólt. A gyalogos utca eldöntött tény, a megvalósítás küszöbön áll, mégis azokkal kell egyetértenie, akik szerint, ha ez a beruházás a bejelentett módon most elindulna, akkor több kárt csinálna, mint hasznot.  A térkövezés, a homlokzatfelújítás önmagában nem elegendő, ha nincs mögötte átgondolt, az érintettek által is támogatott koncepció. Ez a kerekasztal is azt bizonyítja, hogy támaszkodni kellene és lehetne a helyi erőkre, lakókra, vállalkozásokra, itt valóban közösségi tervezésre volna, van szükség. Át kell gondolni, a gyalogosok miért jönnének majd ide? A Pálfy Sándor által kidolgozott, szakmailag megalapozott jövőkép valóban vonzaná a gyalogosokat és a kerékpárosokat, hiszen a Kossuth Lajos utca, mint főutca középpontja lehetne annak a rendszernek, ami az onnan felfelé nyíló lépcsőkkel megközelíthető Hegyfok sétányból, a belvároson átvezető zöldsávból és onnan a Dunához való lejutás kiteljesítésével a Duna-parti zöld sávból állna. Ez a rendszer Promontorium legjobb hagyományaira és adottságaira támaszkodva a borászat, a gasztronómia, a hozzá kapcsolódó vendéglátóipari- és kulturális szolgáltatások olyan kínálatát lenne képes nyújtani, ami Budafokot első lépésben Budapest turistatérképére, majd Magyarország idegenforgalmi térképére tudná felrajzolni. Ez helyi munkahelyeket teremtene, prosperáló helyi vállalkozásokat feltételezne. Ezért is ért egyet Lics Lászlónéval, hogy meg kell teremteni azt a megoldást, ami helyzetbe hozza a vállalkozásokat, hiszen nélkülük (és a megfelelő helyen, megfelelő kapacitásokkal kialakított parkolási lehetőség nélkül) nem képzelhető el gyalogosan közlekedő, turistákkal teli Kossuth Lajos utca.

Távlatosság, igényesség, felelősségteljes szemlélet kellene. A szellemház bontása, a Stáció-lépcső felújításának színvonaltalansága nem ezt mutatja. A közösségi tervezésben rejlő lehetőséget az önkormányzat a jelek szerint még nem látja, de mindannyiunk felelőssége, hogy megtaláljuk azokat az eszközöket, amelyek a civil igényeket, véleményeket kikerülhetetlenné tudják tenni a döntéshozatalban.

Szantovszky Attila, az utcában működő gépkölcsönző, és szerviz tulajdonosa, aki egyébként műemlékvédelmi szakértő, a Budafokon lévő műemlékekre hívta fel a figyelmet 47 ilyen épület van a térségben, és a védetté nyilvánítás ma is eszköz lehet a megőrzésre. Hangsúlyozta a látkép, a homlokzatok őrzése fontosságát, számos egyetemi diplomamunka foglalkozott ezzel a témával is az elmúlt években. Kiemelte az itt lévő kereskedelmi egységek ellátása fontosságát, és az építési időszak szállítási terheit. Ő is a 6-os lejárat, a Gyár utcai kapcsolat kiépítését emelte ki.

Joó Ernő, helytörténész, díszpolgár a térséggel foglalkozó monográfiára utalt, azzal, hogy Budafoknak ill. a kerületnek nem egy központja van, több decentrum van, rendező elv kell legyen a történelmi hagyomány, a pince világ értékei megőrzése.

Simor László itt élő nyugdíjas mérnök a forgalomcsillapítás körültekintő megoldására hívta fel a figyelmet, a 6-os út elérhetősége javításával, miközben a Pécsi utca megnyitása zöldterületek vesztésével járhat.

Szirmay Tamás építészmérnök, a Baross Gábor Telepi Polgári Kör részéről, a polgári magatartás fontosságára utalt, a holland példával, ahol a gyalogos, kerékpáros, autós együtt él, a csillapított sebességű zónában is. Ugyanakkor a városi közlekedés nem demokratikus műfaj. El kell dönteni az utca majdani profilját, mint anno a Ráday utcánál és azt végig vinni. Az akaratot egyelőre nem látjuk, fontos a civil hang eljutása és érvényesülése. A steril gyalogos utcát ő sem tartja megoldásnak.

Diebel Dietrich a Kötschenbroda-i példára, város-rehabilitációra utalt, hasonló körülmények között, a szektorok, civil, üzleti, városvezetés együttműködése révén.

Janzsó János az összehangolt változtatás, a folyamatos párbeszéd jelentőségét emelte ki, a döntés pillanatáig. Fontos a vélemények alakítása, ne adjuk fel ennek esélyét, utalt a hatalmon lévők inkompetenciájára.

Szántó Tamás, Rózsavölgy egyesület, Casino, a nyitottságot emelte ki, rombolás is lehet ebből a projektből, a civil vélemény, a részvétel hangsúlyos kell, legyen.

Géczi Gábor a kijelentő mondatok helyett az alternatívákat várja. Utalt a Tóth József utcai csomópontban építhető áthidalásra, többszintes csomópontra, amivel a belváros problémája jelentősen oldható lenne.

Munkácsi Emőke a belváros, a központ esetében alkalmazandó apró lépéseket javasolta, kiemelte a Promontor étterem megújítása jelentőségét az utca szempontjából, az alsó szinten például egy helytörténeti múzeum kialakításával, ami vonzóvá tenné a térséget, az emberek, a közösség építését.

Az utcában működő Müller Pékség tulajdonosa, aki egyben a szemközti ház közös képviselője, a 3,5 Mrd-osra becsült projekt esetében az érdemi párbeszéd, az igényfelmérés elmaradását hiányolta, majd az átgondolt, koncepcionális tervezés fontosságára utalt.

A Kossuth Lajos utcai virágüzlet képviselője a 16 éve itt befektetett munkáját emelte ki, ami kárba veszhet, ő az autós vásárlókban látja a súlyt, és azok elveszhetnek.

Schütt Margit a végén utalt a küszöbön álló kérdőíves felmérésre, mellyel az itt lakó mintegy 1200 embert célozzuk meg, ill. az ide járókat, ebben a Tomori Pál Főiskola hallgatói vesznek részt, az itt megjelent tanárnőjük irányításával.

A kerekasztal letölthető összefoglalója itt.